Gyakran feltett kérdések


1. Milyen kérdésekkel, beadványokkal, panaszokkal lehet az NBH-hoz fordulni?
Az NBH-nak bejelenthető minden olyan értesülés, ismeret, valamint információ, amely a nemzet biztonságának veszélyeztetésére vonatkozik és a Hivatal hatáskörébe tartozik. Amennyiben a megkeresés rendőrség, vagy más rendvédelmi szerv hatáskörébe tartozik, a további teendőkről tájékoztatást adunk.


2. Ki hatalmazza fel az NBH-t, hogy megfigyeljenek, lehallgassanak állampolgárokat?
A Nemzetbiztonsági Hivatalt az Országgyűlés - az 1995. évi CXXV. törvényben - hatalmazta fel ilyen feladatok végrehajtására. E törvény szerint az NBH nyílt és titkos információgyűjtés eszközrendszerével segíti elő a Magyar Köztársaság nemzetbiztonsági érdekeinek érvényesítését, ezáltal közreműködik az ország szuverenításának biztosításában és alkotmányos rendjének védelmében.

A Nemzetbiztonsági Hivatal csak szigorú, a törvényben meghatározott feltételek mellett korlátozhatja a magánlakás, a magántitok és a levéltitok sérthetetlenségéhez, a személyes adatok védelméhez fűződő alapvető állampolgári jogokat. A titkos információgyűjtésre a Hivatal javaslatot tesz, de azt kizárólag az igazságügy-miniszter, vagy a Fővárosi Bíróság kijelölt bírója engedélyezheti.


3. Foglalkozik-e a Hivatal e-mail-en bejelentett panaszokkal, kérdésekkel?
Amennyiben a panaszos vagy bejelentő azonosítható, foglalkozunk bejelentésével. Az eljárás során azonban a titokvédelmi és a közérdekű, illetve személyes adatok megismerésére vonatkozó törvényi rendelkezések szerint kell eljárnunk, így választ csak abban az esetben adhatunk, ha az a törvényi feltételeknek megfelel.


4. Hivatali alkalmazott lehet-e párttag, illetve végezhet-e politikai munkát?
Az 1996. évi XLIII. törvény (Hsztv.) 18. §-a szerint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai nem lehetnek tagjai pártnak, és politikai tevékenységet nem folytathatnak. Az NBH hivatásos állományának tagjai párt nevében vagy érdekében közszereplést nem vállalhatnak és a szolgálati helyen, illetve szolgálati feladat teljesítése közben politikai tevékenységet nem folytathatnak. Az állomány tagja köteles bejelenteni, ha jelöltként indul az országgyűlési és az önkormányzati választásokon. Jelöltkénti nyilvántartásba vételének időpontjától - továbbá megválasztása esetén annak időtartamára - szolgálati viszonya szünetel, amennyiben nem választják meg eredeti munkakörében folytathatja pályafutását.


5. Hogyan lehet hozzájutni a Hivatal évkönyvéhez, illetve egyéb kiadványaihoz?
Kiadványainkat a hagyományos kereskedelmi forgalomban nem terjesztjük, azonban minden érdeklődő olvashatja azokat honlapunkon, illetve az Országos Széchenyi Könyvtárban és annak regionális központjaiban. A közélet szereplői és a média képviselői közvetlenül is megkapják kiadványainkat.


6. A kelet-nyugati szembenállás megszűnésével milyen ellenséges kémtevékenységgel kell számolni hazánk ellen?
Viccesen azt szokták mondani, hogy a kémkedés a második legősibb foglalkozás, ezért naivitás lenne azt feltételezni, hogy hazánkban most már nem folyik kémtevékenység. Az ellenérdekelt titkosszolgálatok hírigénye szerteágazó, tevékenységük elsősorban a politikai élet, a kormányzati és más állami szervek, a gazdasági és tudományos intézetek, valamint Magyarország euro-atlanti integrációjával összefüggő információkra terjed ki.


7. Foglalkozik-e az NBH az ipari kémkedés elhárításával?
Az ipari kémkedésre nem egy titkosszolgálat, hanem általában a konkurens vállalat ad megbízást. Az illetéktelenül megszerzett információkkal a vállalatok jelentős kutatási, fejlesztési költségeket takaríthatnak meg, a másik fél stratégiájának ismeretében megelőzhetik versenytársaikat. Az ipari kémkedés területén az NBH és a magán biztonsági cégek között az együttműködés eseti. Konkrét felkérésre a Hivatal már vett részt ilyen jellegű közös munkában.
A gazdasági hírszerzés - ellentétben az ipari kémkedéssel - viszont az egyes országok gazdasági érdekei ellen irányuló információszerző tevékenység, melyet egy másik állam titkosszolgálatának megbízásából végeznek. E tevékenység felderítése és megakadályozása a Nemzetbiztonsági Hivatal feladata.


8. Viselnek a nemzetbiztonsági tisztek fegyvert?
A nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja szolgálati lőfegyver viselésére jogosult. A szolgálati fegyver viselésével, használatával és tárolásával kapcsolatos részletes szabályokat a miniszter állapítja meg. A lőfegyver használatát a Nemzetbiztonsági Törvény 36. §-a rögzíti, tételesen felsorolva azokat az eseteket, amikor a nemzetbiztonsági tiszt használhatja fegyverét. A teljesség igénye nélkül, íme néhány eset: a jogos védelem és a végszükség esetein kívül, az élet elleni vagy a testi épséget súlyosan veszélyeztető támadás, illetve az ezekkel történő közvetlen fenyegetés elhárítására, de a közveszély-okozás (Btk. 259. §), a terrorcselekmény (Btk. 261. §), a légijármű hatalomba kerítése (Btk. 262. §) bűncselekmények elkövetésének megakadályozására vagy megszakítására is.


9. Igaz-e, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok hozzáférnek az államigazgatásban használt számítógépes adatbázisokhoz?
Közvetlenül nem, de feladataik teljesítése érdekében - az adatkérés jogalapjának és céljának megjelölésével - adatokat kérhetnek, a rendszerekbe és a nyilvántartás alapjául szolgáló iratba betekinthetnek. Az adattovábbítás tényét mind az átadó, mind az átvevő szervnél dokumentálni kell. A főigazgatók gondoskodnak az adatokhoz való jogosulatlan hozzáférés, közlés, megváltoztatás, törlés és megsemmisülés megelőzéséről, illetőleg az illetéktelen hozzáférést megakadályozó védelemről.


10. Gyakran látni filmekben, hogy a politika a számára kellemetlenné, nemkívánatossá vált személyektől a titkosszolgálatok "segítségével" válik meg. Előfordul-e ilyesmi Magyarországon?
Természetesen nem! Egyrészt azért, mert a nemzetbiztonsági törvény szigorúan szabályozza a szolgálatok működését és kizárja az efféle módszerek alkalmazását, másrészt, mert ugyanez a törvény úgy rendelkezik, hogy a szolgálatok hivatásos állományú tagja feladata teljesítése során köteles végrehajtani a szolgálati elöljáró utasításait, kivéve, ha azzal nyilvánvalóan bűncselekményt követne el. Ha a nemzetbiztonsági szolgálatok tagja a szolgálatok jogellenes működését észleli, észrevételéről írásban jelentést tehet a miniszternek. A miniszter köteles a bejelentést kivizsgálni, valamint a vizsgálat elrendeléséről és annak eredményéről a Parlament Nemzetbiztonsági Bizottságát és a bejelentőt tájékoztatni. A Nemzetbiztonsági Bizottság elnöke mindenkor ellenzéki képviselő, éppen azért, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok ne válhassanak az éppen kormányon lévő politikai erő hatalmi eszközévé, tehát feladataikat párt- és politika semlegesen - az egész nemzet érdekében - végezzék.


11. Korlátozhatja-e az NBH a munkatársak állampolgári jogait, például külföldre utazásukat?
A nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja speciális közszolgálati jogviszony alanya, s ebből következik állampolgári jogainak bizonyos mérvű korlátozhatósága. Külföldre utazhat, de azt előzetesen be kell jelentenie szolgálati elöljárójának. Pártnak nem lehet tagja, politikai tevékenységet nem folytathat. Társadalmi szervezetbe történő belépési szándékát köteles előzetesen a főigazgatónak bejelenteni, a főigazgató a tagsági viszonyt megtilthatja, ha az a hivatással vagy a szolgálati beosztással nem egyeztethető össze, illetőleg a szolgálat érdekeit sérti vagy veszélyezteti. Nem folytathat olyan tevékenységet, amely a hivatásos szolgálati jogviszonyhoz méltatlan, vagy a szolgálati feladatok pártatlan, befolyástól mentes ellátását veszélyeztetné.


12. Titkosrendőrség, vagy titkosszolgálat az NBH?
Egyik sem. A polgári demokráciák nem működtetnek tikosrendőrséget, hiszen az, jellemzően a diktatúrák elnyomó eszközeként funkcionál. A Nemzetbiztonsági Hivatal működésének jogi kereteit megteremtő törvényben a "nemzetbiztonság" meghatározás szerepel és nem a titkosszolgálat, ahogy gyakran nevezik a médiában. Igaz, hogy bizonyos feladatainak megoldása érdekében, törvényi felhatalmazás alapján titkosszolgálati eszközöket és módszereket alkalmaz, de ezek jogszerűsége felett a kijelölt bírák, illetve az igazságügyi miniszter őrködnek.

Vissza a főmenübe...