Szélsőséges csoportok, szervezetek A magyar közvélemény 2006-ban is a demokratikus, mérsékelt politikát támogatta, így a parlamenti értékeket valló pártok élvezték a társadalom szimpátiáját. A radikalizmus és a szélsőséges eszmék hívei rendezvényeiken minimális, néhány száz fős tömeget voltak csak képesek mozgósítani, ami egy tízmilliós lakossághoz képest elenyészőnek tekinthető. A szélsőség veszélyessége azonban az általuk alkalmazni kívánt erőszakos eszközökben rejlik, ezért - relatív társadalmi súlytalanságuk ellenére - indokolt megelőző, korlátozó szándékú ellenőrzésük. Az NBH 2005-ös évkönyvében olvasható, hogy "a Hivatal információi alapján az illetékes rendőri szerv házkutatást tartott egy dél-dunántúli férfi lakásán, amelynek során több tízezer darab önkényuralmi jelképet tartalmazó öntapadós matricát, valamint számos szélsőjobboldali eszmeiségű kiadványt, hanghordozót és DVD-t foglalt le. A rendőri szerv az érintettet előállította, gyanúsítottként kihallgatta és ellene, tiltott önkényuralmi jelkép használata és terjesztése vétség elkövetésének alapos gyanúja miatt eljárást indított". 2006 tavaszán az illetékes városi bíróság az ügyben érintett elsőrendű vádlottat bűnösnek találta önkényuralmi jelkép használatának, valamint 16 rendbeli szerzői jogok megsértésének vétségeiben, ezért, tekintettel a BTK 269/B §/ (1) bekezdés a) és b), valamint a BTK 329/A § (1) bekezdés 2. pontjaira, halmazati büntetésül 8 hónap fogházra és 40 ezer forint pénz mellékbüntetésre ítélte. A szabadságvesztés végrehajtását egy év próbaidőre felfüggesztette. Az NBH értékelése szerint az ítélet a szélsőséges nézeteket vallók körében visszatartó erőt jelenthet. Szélsőséges személyek a március 15-ei ünnepségsorozat alkalmával a központi rendezvények megzavarására törekedtek. Egy ízben (a Nemzeti Múzeum előtt) atrocitás alakult ki fellépésük miatt. A Magyar Köztársaság alkotmányos rendjének, a többpárti demokrácia intézményrendszerének egyik legfontosabb előfeltétele a parlamenti választások zavartalan, külső befolyástól mentes lebonyolítása volt. A 2006. évi országgyűlési és önkormányzati választások előkészítése, menetének folyamatos ellenőrzése kiemelt feladatokat rótt a Hivatalra, amely nagy figyelmet fordított a szélsőséges csoportok és szervezetek tevékenységének ellenőrzésére, a közterületi rendezvények műveleti biztosítására. Helyzetelemzéseket készített, amelyekről tájékoztatta a választások lebonyolításában részt vevő állami szervezeteket és hatóságokat, ezzel elősegítve munkájukat. Ebben az időszakban nőtt a kormányt, a politikai pártok tagjait és a képviselőjelölteket fenyegető e-mailek, levelek és egyéb üzenetek száma is. Közvetlen fenyegetés érte a miniszterelnök családját, a nagyobbik ellenzéki párt vezetőjét és családtagjait, valamint a kisebbik ellenzéki párt elnökét és vezetőit. Az elkövetők és a mögöttük esetleg meghúzódó személyi kör felderítésére a Hivatal széles körű - írás- és bűnügyi, valamint technikai szakértői tevékenységgel támogatott - adatgyűjtést folytatott, amely egyik esetben sem erősítette meg a szándék komolyságát. Az országgyűlési választások tisztaságát, a fordulók biztonságos és törvényes lebonyolítását veszélyeztető körülmény nem merült fel. A választások után, júliusban ismét a Kossuth téren voltak demonstrációk. Ezeken részt vettek a kormányváltás igényének jelszava alatt társadalmi támogatottságot remélő - évek óta jelen lévő - radikálisok is. A később jelentős médianyilvánossághoz jutó szervezők egy részének fellépése a "klasszikus" szélsőség logikája alapján nem volt értelmezhető, tevékenységük hatásmechanizmusa egy új típusú szélsőség térnyerését jelenítette meg. Vissza az oldal elejére
A kormányellenes demonstrációk alkotmányellenes vetületei A 2006. szeptember 17-én kezdődött kormányellenes demonstrációsorozathoz kapcsolódó radikális és szélsőséges akcióformák nem egyedülállók a magyar politikatörténetben, azok intenzitása és hosszú távú aktivitása  A közelmúlt jogellenes eseményei mögött más irányú sajátosságokat lehet (és kell) kimutatni. Az események középpontjába törekvő csoportosulás tevékenysége - a klasszikus szélsőséggel ellentétben - kifelé orientált, amely a parlamenti intézményrendszer felszámolásával és "új" politikai berendezkedés kiépítésével az egész társadalom életét akarja befolyásolni. Itt egyszerre több személy lép be az ideológiai vezető szintjére. E hangadók véleményére adva több szervező operatív készséggel közvetíti az üzenetet a végrehajtók, az erőszakcselekmények iránt nyitott aktivisták felé. A működés során elkülönül az idea- szervezés-végrehajtás hármas szintje. A vertikális tagoltságban elválnak a funkciók, amit a cselekményekhez kapcsolódó büntetőjogi relevancia is megjelenít. Ennek alapján a szervezők alkotmányellenes törekvéseket képviselnek, amelyhez azonban klasszikus politikai szélsőséges jelszavak társulhatnak.  A Nemzetbiztonsági Hivatal számára kihívásként fogalmazódik meg, hogy végrehajtói szinten könnyen radikalizálható, befolyásolható személyeket használnak fel. Az elmélet így válhat gyakorlattá, amely - miután szembesül a társadalmi támogatottság hiányával - újabb erőszakcselekmények elkövetéséhez is vezethet. Az alkotmányellenes fellépés újszerűsége meglepetésként hatott a társadalomra, annak intenzitása a Hivatal számára is addig nem ismert kihívásokat jelentett. A kiemelt kockázati tényezőként előlépő futballhuliganizmus kapcsán meglepetésként hatott, hogy a különböző futballklubok mentén szerveződő, fanatikusokat tömörítő, eddig ellenséges "ultrák" kiegyeztek. Integrációs lehetőséget biztosított számukra, hogy radikális és szélsőjobboldali jelszavakat, szimbólumokat követtek, viszont pártstruktúrába nem integrálódtak. Bár a futballhuliganizmus alapvetően nem tekinthető a politikai-mozgalmi szerepvállalás fórumának, az ultrák között az NBH évek óta észleli a rasszista, hungarista szervezetek aktivistáinak jelenlétét. A '90-es évek második felétől a Nemzetiszocialista Hálózat, majd a Blood & Honour Hungária térnyerése volt megfigyelhető. Számos meghatározó hungarista egyben az ultracsoportok vezetője, jelentős személyisége. A lelátókon, kerítéseken közszemlére tett transzparensek szélsőséges propagandatörekvést is tükröznek több futballklub pályáján. A korábban ősellenségnek tekintett szurkolói csoportok jelentős erőszak-potenciált megjelenítő akciókészsége akár a már működő - szélsőséges - kapcsolatrendszernek is köszönhető. A szélsőség kommunikációja, mozgósítási technikája, valamint az, hogy a jogellenes folyamatokat a média közvetítette, felértékelte a nyílt forrásokat. Az elektronikus sajtóorgánumok az események jelentős képanyaga miatt fontos tényezővé váltak. Nagy hangsúlyt kapott a rendőri intézkedések bemutatása. Mind a szervezett, mind pedig a spontán tájékoztatásban kiemelt jelentőséggel bírt az internet, amely a demonstrálók, a szervezők, a "véleményvezérek" számára teret biztosított a gyors kommunikációra. Összességében új jelenségként értékelhető az interneten zajló információáramlás összetettsége, gyorsasága, hírértéke és szervezettsége.; A Nemzetbiztonsági Hivatal számára - az alkotmányellenes kihívások kezelése során szerzett tapasztalatokra építve - lehetővé válik az események reális, árnyalt értékelése. Nem kerülhető meg az sem, hogy a Hivatal - az eddigi gyakorlatnak megfelelően - javaslataival támogassa a jogszabályalkotási folyamatokat. A társadalom megszólítása, tájékoztatása, a jogkövető szemlélet érvényesítése szintén kihívásként jelentkezik. A normalizálódó társadalmi viszonyok, a szembenálló - politikai - csoportok kommunikációjának újraindulása hozzájárulhat a Nemzetbiztonsági Hivatal által is képviselt alkotmányossági elvek és az alkotmányos szemlélet érvényesüléséhez. Vissza az oldal elejére
A társadalomra veszélyes "vallási" mozgalmak Egyes "vallási" mozgalmak elmélete és gyakorlata továbbra is azt mutatja, hogy a vallási külsőséget csupán az előnyszerzés érdekében alkalmazzák, leplezve demokrácia- és jogellenes törekvéseiket. Közülük néhány nem több vallási köntösbe bújtatott, profitorientált, multinacionális vállalkozásnál. Látszólag politikai ambícióktól mentes szervezetként mutatkoznak meg, amelyek elfogadják a fennálló jog- és alkotmányos rendszert, kerülik a konfrontációt, jogsértő tevékenységeiket jól leplezik. Folyamatosan keresik a kapcsolatfelvétel lehetőségét gazdasági társaságokkal, alapítványokkal, civil szervezetekkel, az állami tenderek rendszeres pályázói. |
azonban újszerű jelenségként értékelhető. A kormányfő szeptember 17-én nyilvánosságot kapott beszéde nyomán tüntetéssorozat vette kezdetét. Az események során azok a radikális szervezetek is ismét aktivizálódtak, amelyek saját programjuk népszerűtlensége miatt csak a kormányellenes jelszavakra építve remélhették bázisuk növelését. Az országos szintű megmozdulás legjelentősebb helyszínén, a Parlament előtti Kossuth téren már az első este több ezer fős tömeg gyűlt össze. A kezdeti spontán elégedetlenség felfokozott hangulatot, de békés jelleget tükrözött. A további napok szervezettségre utaló eseményei az egyes elemek dominanciája alapján rendszerezhetők.
18-án a Kossuth téri demonstráció hangadói által megfogalmazott petíciót Toroczkai László (a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom akkori elnöke) be akarta olvastatni az MTV élő adásában.
védelmére kivezényelt rendőri erőkkel. Az egyre fokozódó feszültség erőszakos cselekménysorozatba torkollott. A tüntetők között jelentős létszámban feltűnő futballhuligánok (és további csatlakozók) összecsaptak a rendőrökkel, és átmenetileg elfoglalták az épületet. A garázda cselekmények következményeként, hivatalos személy elleni erőszak miatt a rendőrség több száz fő ellen adott ki körözést. 19-én futballhuligánok és más aktivisták (mintegy 300 fő) az MSZP-székháznál gyülekeztek, majd kiszorításuk után a Rákóczi úton és a Blaha Lujza téren kezdeményeztek rendzavarást. 20-án ugyanez a személyi kör a Nyugati pályaudvar - Oktogon térségében folytatott garázda tevékenységet, amelyet a rendőrség felszámolt.
Nagy László, Ekrem Kemál György vezetésével) jött létre két, személyi összetételében és programjában is átfedést tükröző, ad hoc politikai szervezet. A radikális aktivisták e gyűjtőfórumai különböző programok és petíciók megalkotásával kívántak politikai tényezővé emelkedni. Követeléseik alapelemeként jelenik meg a kormány lemondatása, a parlament feloszlatása, alkotmányozó nemzetgyűlés összehívása és új választások kiírása. A fővárosi rendezvényen napközben kevesen vettek részt, esténként azonban több ezres tömeg gyűlt össze. A vidéki helyszíneken mérsékeltebb létszámú, 100-1500 fős csoportok demonstráltak, akik között kevés szélsőséges személy tűnt fel. Az érvényesülés szándéka a radikális szervezők között rivalizálást váltott ki. A tüntetésekkel - tekintettel az önkormányzati választásokra, valamint az általuk remélt társadalmi támogatottságra - akciókészségüket kívánták fenntartani.
ellenőrzését - a Kossuth térről kiszorította a demonstrálókat. A nap során először a Kossuth tér környékén, majd a város számos pontján (pl. Nyugati pályaudvar, Deák tér környéke, Astoria, Blaha Lujza tér, Ferenciek tere) erőszakos cselekmények zajlottak. A rendzavarásokon az első napok eseményeihez hasonlóan ismét jelentős számban tűntek fel futballhuligánok és más szélsőséges csoportok. A több súlyos sérüléssel járó összecsapás során mintegy 130 személyt állított elő a rendőrség. Az eseményekhez kapcsolódó kockázatot tovább növelte, hogy a zavargásokban résztvevők a legnagyobb ellenzéki párt nagygyűlésébe is be akartak szivárogni azért, hogy a békés demonstrálók átálljanak a szélsőségesek mellé. A keveredő tömegben, a rendőri fellépés során - az Astoria környékén - több, az engedélyezett nagygyűlésről távozó személy is megsérült.
társadalmi szintű megmozdulást kirobbantani. A Magyar Nemzeti Bizottság 2006 szervezői csatlakoztak a Forradalmi Nemzeti Bizottmányhoz, és annak nevében folytatták tevékenységüket. Október 28-án a Várban, a Szentháromság téren alkotmányozó nemzetgyűlés összehívását kimondó rendezvényt tartottak, mindössze 800 fő részvételével. A hetek óta szűkülő személyi bázis és mozgástér a szervezőket politikai jellegű tevékenység helyett erőszakcselekmények előkészítésére ösztönözte. Az október 23-ai rendőri fellépés ereje, a bevetett eszközök, valamint az intézkedések indokoltságának vitatottsága az internetes fórumok szélsőség iránt nyitott használóit is aktivizálta. Az utcai harcokra készülő személyek a támadási és védekezési hatékonyságot növelő tájékoztató-szervező tevékenységet folytattak.